Az Otsuka Lotec No. 6 számlapján két mutató jár, mégsem azt látjuk, amit egy kétmutatós órától várnánk. Mindkettő a számlap felső részén mozog, két egymásba rajzolt íven. Alattuk csiszolt fém, csavarok és egy keskeny résben forgó tárcsa. Az egész inkább egy régi műhely mérőműszerének látszik, mint ékszernek.
Pedig a különössége nem pusztán a megjelenésében van. Ha elég sokáig nézzük, az egyik mutató visszaugrik a skála elejére. A másik később követi. Amit először ipari díszletnek gondolnánk, az ténylegesen másképp működik.
Ez a tokiói márka legjobb bemutatkozása. Jiro Katayama nem egy ismerős órát öltöztetett szokatlan tokba. Azt is újragondolta, hogyan mutassa meg az időt.
Előbb volt meg a gép, mint az ötlet
Katayama eredetileg autótervezőnek tanult, majd autókkal és különféle használati tárgyakkal foglalkozó formatervezőként dolgozott. Az órakészítéshez nem családi műhelyen vagy hagyományos órásiskolán át vezetett az útja. 2008-ban egy internetes aukción vett egy kis asztali esztergát, és elkezdte megtanulni a fémmegmunkálást.
A gép a konyhában kapott helyet. Egy autó megépítéséhez ez aligha lett volna elég, egy óratokhoz viszont már használhatónak bizonyult. Katayama könyvekből, próbálkozásokból és az elkészült alkatrészek hibáiból tanult. A tervrajz és a fémdarab között itt már minden apró eltéréssel neki kellett foglalkoznia.
Jiro Katayama a műhelyben. Az Otsuka név a tokiói városrészre utal. Fotó: ŌTSUKA LŌTEC.
Az első eladott órák 2012-ben készültek el. A márka neve a műhelynek otthont adó Otsukához kötődik, de a tárgyak legalább ennyire árulkodnak az alapító korábbi munkájáról. A burkolat, a kezelőszerv és a kijelzés összetartozik, ahogy egy jól megtervezett gépen.
Ma már nem lenne pontos egy magányos órás teljesen egyszemélyes vállalkozásaként leírni az Otsuka Lotecet. Katayama a Tokyo Tokei Seimitsu csapatával is együtt dolgozik. A személyes tervezői szemlélet ettől nem tűnt el, de a gyártás fenntartásához a jó ötleteken túl mások munkájára is szükség van.
Amit az érintőképernyő eltakar
Katayama világában fontosak a karok, a forgatógombok, az öntött és megmunkált fémfelületek. Egy mechanikus kapcsolónál látjuk és érezzük, hogy történt valami. Egy képernyőn ugyanennek sokszor csak a rajzát érintjük meg.
Ez nem azt jelenti, hogy az óráinak régimódinak kellene lenniük. Inkább azt, hogy a működésből is szeretne megmutatni valamit. A No. 6 mutatói, a No. 7.5 kiemelkedő ablakai és a No. 8 oldalról is látható karja ugyanennek az érdeklődésnek eltérő megoldásai.
Vázlatok a háromablakos forma körül. A kijelző elrendezése már a tok formáját is meghatározza. Fotó: ŌTSUKA LŌTEC.
A fotókon a nagy csavarfejeket sem érdemes letakarni képzeletben. Nélkülük a tok sokkal általánosabb lenne. Ugyanez igaz a fémfelületek határaira: a körkörös vagy egyenes csiszolás, a matt részek és a fényes élek segítenek különálló alkatrészekként látni az órát. Nem egy sima tárgyat kapunk, amely igyekszik elrejteni az összeszerelését.
A fémmegmunkálás a márka történetének kiindulópontja. Fotó: ŌTSUKA LŌTEC.
No. 6: két mutató, két visszaút
A No. 6-ot érdemes először megismerni. Közös tengelyről induló mutatói nem járnak körbe: az óra- és a percmutató is egy-egy skálaszakaszt követ, majd annak végéről visszatér az elejére. Ez a retrográd kijelzés. A percmutató óránként kezdi újra az útját, az óramutató tizenkét órás ciklust követ.
Az idő leolvasásához tehát nem kell új számrendszert tanulni, csak elengedni a teljes körhöz szokott mozdulatot. Az egymás fölé hajló skálák pedig rögtön érthetővé teszik a műszeres párhuzamot. A dátum kis kerek ablakot kapott, a másodpercek egy részben látható tárcsán követhetők.
No. 6. A két mutató ugyanonnan indul, de külön skálát olvasunk hozzájuk. Gyári, átlátszó hátterű fotók: ŌTSUKA LŌTEC.
Belül egy automata Miyota 9015 dolgozik, rajta az Otsuka Lotec saját moduljával. A 42,6 milliméteres acéltok 11,8 milliméter vastag, a járástartalék körülbelül 40 óra. A No. 6 2024-ben megnyerte a GPHG Challenge kategóriáját, vagyis a szakmai elismerés is megérkezett a különc forma mellé.
A No. 6 gyári hangulatfotója. Ugyanazok a felületek és ívek jelennek meg az órán, mint a körülötte látható gépen. Fotó: ŌTSUKA LŌTEC.
A két visszaugró mutató látványa elsőre szigorúan összehangolt működést ígér. A gyártó ugyanakkor jelzi, hogy éjfélkor a két visszatérés között akár egy perc eltérés is lehet. Ez hasznosabb tudnivaló a leendő tulajdonosnak, mint még egy jelző az óra különlegességéről.
No. 7.5: három ablakból áll össze az idő
A No. 7.5 szinte teljesen lemond a hagyományos számlapról. Három kiemelkedő ablakon át olvassuk le az órát, a percet és a másodpercet. Az óra száma egészkor ugrik át a következőre, a másik két kijelzés forgó tárcsákat használ.
A tokot nézve könnyű régi kamerák objektívjeire gondolni. A hasonlóság nem pusztán egy rárajzolt motívum: a három ablak ténylegesen kiáll a felületből, ezért az óra oldalnézetből legalább olyan érdekes, mint szemből. A zafírból készült nagyító az óraszámot is hangsúlyosabbá teszi.
No. 7.5. Nem három segédszámlap, hanem három külön ablak a tárcsák fölött. Fotók: ŌTSUKA LŌTEC.
A 40 milliméteres tokban Miyota 82S5 és saját ugróórás modul működik. A gyári vastagságadatot itt különösen érdemes végigolvasni: az alapérték 11,2 milliméter, a legmagasabb pont viszont 14,8. Az emelt ablakoknak hely kell. Papíron kisebb a No. 6-nál, de ettől még nem szabad laposabb órának elképzelni.
No. 5 KAI: az óraszám mutatja a percet is
A No. 5 KAI még egy lépéssel eltávolodik a megszokott számlaptól. Itt az aktuális óraszámot hordozó tárcsa halad végig a jobb oldali percskála mellett. A szám megmondja, hány óra van, a skálán elfoglalt helye pedig a perceket. Aztán átveszi a szerepét a következő óraszám.
Ezt nevezik szatellites vagy vándorórás kijelzésnek. Például ha az ötös a 45 perces jelzésnél jár, negyed hat van. Leírva körülményesebbnek hangzik, mint amilyen leolvasni, ha már tudjuk, hol kell keresni az időt.
No. 5 KAI. A jobb oldali skálán az éppen mellette elhaladó óraszám helyzetét kell nézni. Fotók: ŌTSUKA LŌTEC.
A 2012-es No. 5 formáját továbbvivő KAI Miyota 90S5 alapra épül. Saját moduljában a MinebeaMitsumi apró csapágyai is dolgoznak: a másodperctárcsához használt csapágy külső átmérője mindössze 1,5 milliméter. Itt látszik igazán, milyen megtévesztő lehet az ipari, kissé nyers külső. A mögötte működő alkatrészek nagyon is finom szerkezetet alkotnak.
A tok 40,5 milliméter átmérőjű, a teljes vastagság a magas zafírüveggel együtt 12,2 milliméter. A nyitott felépítés ezen az órán indokolt: nemcsak fogaskerekeket látunk, hanem követhetjük azt is, hogyan kerül a megfelelő óraszám a megfelelő helyre.
No. 8: az idei újdonság egy tolókát is megmozgat
A számozás nem megjelenési sorrend. A No. 9 már 2025-ben bemutatkozott, míg a No. 8-at 2026. március 10-én jelentette be a márka. A jelenlegi kínálat öt órája közül ez a legfrissebb konstrukció.
No. 8. A két szint közé épített mechanika az oldalsó üveg felől is megfigyelhető. Fotók: ŌTSUKA LŌTEC.
Az ugróórás kijelzéshez ezúttal lineárisan mozgó percjelző társul. A gyártó keverőpultokról ismerős szóval fadernek nevezi. Egészkor visszatér a hatvanas jelzéstől nullára, miközben az óraszám is átvált. A lendkerékkel összekapcsolt mechanika karja két számlapszint között halad; oldalról sem pusztán a tok falát nézzük.
A felső részen forgó másodperctárcsa szintén tartogat egy eltérést: 90 másodperc alatt tesz meg egy teljes fordulatot. Érdemes ezt észben tartani, mielőtt a szokásos egyperces körhöz hasonlítanánk.
A No. 8 gyári csuklófotója. A 31 milliméteres szélességhez 47,8 milliméteres teljes hossz tartozik. Fotó: ŌTSUKA LŌTEC.
Az automata Miyota 90S5 fölötti modul 62 alkatrészes, és három miniatűr golyóscsapágyat használ. A járástartalék körülbelül 32 óra, kevesebb a többi itt bemutatott modellénél. A téglalap alakú tok, a gumiszíj és a mozgások jól elkülönülő iránya együttesen adja az óra karakterét. A No. 6 mellett nem egyszerűen újabb változatnak, hanem másfajta műszernek hat.
No. 9: amikor az óra meg is szólal
Katayama a No. 9-hez olyan villanyórát említ kiindulópontként, amelynek üvegén át látni lehet a működő alkatrészeket. Jó párhuzam: a magas, átlátszó fedél alatt nem egy hagyományos számlap köré rendeződnek a funkciók, hanem egymás mellett kapnak helyet.
Egy analóg mérőműszer a márka inspirációs képanyagából. Nem a No. 9 konkrét mintadarabja, de jól mutatja Katayama formai érdeklődését. Fotó: ŌTSUKA LŌTEC.
A jobb oldalon az órát és a percet olvassuk le, máshol tourbillon és járástartalék-jelző működik. Egészkor az óratárcsa ugrik, a perctárcsa visszatér a kiinduló helyzetébe, egy kalapács pedig megüti a csővezetékre emlékeztető gongot. Ez óránként megszólaló ütőszerkezet, nem kérésre az időt elütő percismétlő.
No. 9. A zafírburkolat alatt az ütőszerkezet és a kijelzés elemei is láthatók. Fotó: ŌTSUKA LŌTEC.
A kézi felhúzású Cal. SSGT saját fejlesztés, 278 alkatrésszel. A gyártó azt is közli, hogy bizonyos elemek, köztük a rugóház, a 6498-as kaliberből származnak. Ettől nem lesz kevésbé érdekes a konstrukció, csak pontosabb a róla alkotott képünk. Nem érdemes minden saját fejlesztésű szerkezet mögé teljes alkatrészfüggetlenséget képzelni.
A No. 9 ára már egészen más lépték, mint a többi modellé. Itt a microbrand szó legfeljebb a műhely méretéről mond valamit, a megfizethetőségről biztosan nem. Ugyanakkor a régi mérőműszerek iránti érdeklődés ezen az órán is felismerhető. A bonyolultabb szerkezet nem tüntette el az eredeti ötletet.
Öt modell, öt különböző ajánlat
A gyári, japán adót tartalmazó listaárak 2026. október 11-i állapotot tükröznek. Nem magyarországi végárak, és nem jelentik azt, hogy az órák azonnal megvásárolhatók.
| Modell | A kijelzés lényege | Japán listaár |
|---|---|---|
| No. 7.5 | Három ablak, ugró óraszám | 396 000 jen |
| No. 6 | Két retrográd mutató | 495 000 jen |
| No. 5 KAI | A percskála mellett haladó óraszám | 825 000 jen |
| No. 8 | Ugróóra és visszatérő percjelző | 1 089 000 jen |
| No. 9 | Ugróóra, visszatérő perc, tourbillon, óránkénti ütés | 17 600 000 jen |
Az értékesítés külön történet. A hivatalos webshop sorsolásos rendszert használ, és jelenleg japán kibocsátású bankkártyát, valamint japán szállítási címet kér. Magyar címre nem szállít. A No. 7.5 következő meghirdetett jelentkezési napja október 18., de ez sem oldja fel a területi feltételeket.
Személyesen megnézni és megvásárolni sem ugyanaz. Az Isetan Shinjuku 2026. július 8-án indult állandó bemutatója lehetőséget ad az órák megismerésére, de ott nem árusítják őket. Aki a tokiói kirakat láttán egyszerű bolti vásárlásra számít, könnyen csalódhat.
A használati oldalt sem érdemes elhallgatni. A gyári vízállóság 3 ATM, az időt pedig a No. 6, No. 7.5, No. 5 KAI és No. 8 esetében csak előrefelé szabad állítani. A szokatlan kijelzésekhez a megszokottól eltérő kezelési szabályok is tartozhatnak. Ezeket az órákat nem kezeltük személyesen; az itt szereplő méret- és működésadatok gyártói forrásokból származnak.
Nem kell mind az ötöt szeretni
A No. 6 viszonylag nyugodt számlapja és a No. 9 zsúfolt mechanikája nem feltétlenül ugyanazt az embert fogja meg. A háromablakos No. 7.5 lehet valakinek ellenállhatatlan, másnak pedig túl szokatlan ahhoz, hogy naponta viselje. Ez nem olyan kollekció, amelyben elég kiválasztani a kedvenc számlapszínt.
Éppen ezért érdekes az Otsuka Lotec. Katayama ugyanahhoz az egyszerű feladathoz tér vissza, de újra meg újra más szerkezetet és más olvasási módot talál hozzá. A végeredmény néha inkább hasonlít kamerára vagy műszerre, mint arra, amit karóraként megszoktunk. Mégis használható marad arra, amire készült.
A No. 6-on végül nem a csavarokat figyeljük legtovább. Hanem azt várjuk, mikor ér a mutató a skála végére, és hogyan indul el újra.