Egy hajlított szilíciumpenge apró adagokban engedi tovább az energiát. A Girard-Perregaux gátlóművében az a pillanat a fontos, amikor a rugó már nem akar ugyanúgy állni.
Gérald Genta huszonhárom évesen tervezte, a SAS sarkvidéki járataihoz kötődik, és még az üveget tartó gyűrűje is beleszól a kinézetébe. A Universal Genève Polerouter története.
Ming Thein először mások óráit fényképezte, aztán megtervezte a sajátját. A MING története a kölcsönkapott daraboktól a zafírba mart jelölésekig és a forgó búvárszámlapig.
Breguet egy zsebóra járását akarta egyenletesebbé tenni. Két évszázaddal később a forgó ketrec a karórák egyik legvágyottabb részlete. Mit javít valójában, és mi az, amit csak belelátunk?
Egy autóbaleset legendája, két londoni tervező és egy óra, amelyet nehezebb volt elkészíteni, mint megrajzolni. A Cartier Crash története 1967-től a mai áttört szerkezetekig.
Richard és Maria Habring nem egyszerűbb órákat akart készíteni, hanem egyszerűbben megoldani a nehéz feladatokat. Az IWC kettős kronográfjától a saját A11 kaliberig és nyolc különböző Habring² modellig.
Elolvasom a történetet↗ Fotók: Daniels London / Sotheby's; Omega. Szabadalmi rajz: George Daniels, EP0018796. Kompozíció: Lume.
A Co-Axial nem újabb funkcióval egészítette ki az órát. Azon változtatott, hogyan kap energiát a billegő. George Daniels ötletét azonban jóval nehezebb volt gyártásba vinni, mint működő órába építeni.
Tizenkét gyártó, fekete számlap, három betű a hátlapon. A brit W.W.W. órák története arról szól, mi történik, amikor a megrendelőnek fontosabb az olvashatóság, mint a márkanév.
Jiro Katayama autókat tervezett, mielőtt órákat kezdett készíteni. Az Otsuka Lotec ma is úgy mutatja az időt, mintha egy gondosan megépített műszert viselnénk a csuklónkon.
Elolvasom a történetet↗ Fotók: Lange Uhren GmbH. Kompozíció: Lume. AI-val támogatott kivágómaszk, eredeti órarészletek.
Az egyik mutató megáll, a másik továbbmegy. A rattrapante segítségével két eredményt is leolvashatunk ugyanarról a mérésről. Megnézzük, hogyan működik, és miért különleges a Lange Double Split.
A GoldenEye kék Seamastere óta számos Bond-különkiadás készült. Végignézzük, miben különböznek egymástól, melyik szerepelt valóban a filmekben, és mit hozott a legújabb James Bond és Spectre kollekció.
Másodpercenként egyetlen lépés. Amit egy hétköznapi kvarcórán észre sem veszünk, azért egy mechanikus szerkezetben külön alkatrészek dolgoznak. Az ugró másodperc a várakozás mestersége.
Todd Beamer sérült Rolexén még olvasható a dátum. A 93-as járat egyik utasának órája arról mesél, hogyan változik egy személyes tárgy történelmi emlékké.
Piros csillag, kék mutatók és egy kínai kronográf svájci felmenőkkel. A Sea-Gull 1963 története érdekesebb annál, hogy mennyiért lehet hozzájutni.
Elolvasom a történetet↗ A két polírozott kalapács a számlap bal oldalán látható. A körben futó gongokból csak vékony ívek sejlenek fel, mégis ezek adják az óra két hangját. Fotó: Patek Philippe .
A percütő két hangból épít fel egy teljes időpontot. Megnézzük, hogyan olvassa le a szerkezet a mutatók állását, és mitől lesz egy karóra apró hangszer.
Elolvasom a történetet↗ Az első, 1956-os Rolex Day-Date. A teljesen kiírt hétfő már a kezdetektől a számlap tetején volt. Fotó: Rolex .
Eisenhower arany Rolexet viselt, de nem Day-Date-et. Lyndon B. Johnson, egy különleges fémszíj és egy pontosan felépített reklám tette a modellt Presidentté.
Jonathan Ferrer nem kávéscsészét rajzolt egy számlapra. Kiválasztott tíz másodpercet, majd erre építette fel a Brew felismerhető óráit.
Elolvasom a történetet↗ A rotor külső ívén összpontosul a tömeg, ezért a szerkezethez képest már kis tokmozgásra is elfordulhat. Fotó: Grand Seiko , a háttér eltávolítva.
Az automata óra rotorja nem termel energiát, csak összegyűjti a csukló mozgását. Megnézzük, hogyan jut el ez a mozgás a főrugóig, és mi történik, amikor az óra megtelik.
A Heuer Monaco 1969-ben vízálló szögletes tokot, automata kronográfot és bal oldalra tett koronát kapott. Megbukott, eltűnt, majd Steve McQueen órájaként tért vissza.
Elolvasom a történetet↗ A Perception halpikkelyes gilosálása közelről. A minta nem nyomott dekoráció: kézzel irányított gépen, Cheng Yucai henani műhelyében készül. Teljes felbontású gyártói fotó, eltávolított háttérrel: Atelier Wen .
Két francia alapító, egy henani gilosáló műhely és egy márka, amely nem rejti el, hol készül. Az Atelier Wen azt próbálja megmutatni, hogy a Made in China nem minőségi ítélet.
Etienne Malec ötévesen elveszítette az édesapját. Tizenhat évesen kinyitotta az óráival teli bőröndöt, majd az örökségből felépítette az egyik legismertebb francia microbrandet.
Elolvasom a történetet↗ A huszonnégy városnév, a nappal és éjszaka korong és a vésett világtérkép. Fotó: Frederique Constant (frederiqueconstant.com).
Volt idő, amikor minden városnak saját ideje volt. Aztán jöttek a vonatok, és rendet kellett tenni. Egy genfi órásmester pedig kitalálta, hogyan mutassa meg egyetlen számlap mind a huszonnégy zónát.
Elolvasom a történetet↗ A huszonnégy városnév, a nappal és éjszaka korong és a vésett világtérkép. Fotó: Frederique Constant (frederiqueconstant.com).
A Frederique Constant Worldtimer nem nyer meg semmilyen adatversenyt. Cserébe egy holland házaspár makacssága áll mögötte, és egyetlen koronával kezeli az egész bolygót.
Elolvasom a történetet↗ A C1 Bel Canto, a kalapáccsal és a gonggal a számlapon. Fotó: Christopher Ward (christopherward.com).
Egy csónakázás a Temzén, egy átalakított tyúkól, és húsz évvel később egy óra, amely óránként megszólal. A Christopher Ward mostanra kinőtte azt a kategóriát, amelyben felnőtt.
Egy mechanikus óra igazi trükkje nem az, hogy megy, hanem hogy lassan megy. Az egészet egy körömnyi alkatrész intézi, amely másodpercenként nyolcszor mond igent és nemet.
Elolvasom a történetet↗ A mai Santos-Dumont, az 1904-es eredeti legtisztább örököse. Forrásfotó: Cartier (cartier.com); háttérleválasztás: Lume, AI-segítséggel.
Alberto Santos-Dumont körberepülte az Eiffel-tornyot, megépítette a világ első sorozatgyártott repülőgépét, és nem kért szabadalmat egyikre sem. Közben megkért egy barátot, hogy találjon ki valamit, amitől nem kell elengednie a kormányt.
Elolvasom a történetet↗ Az Anniversary 朱鷺:TOKI, a japán íbisz tollairól mintázott számlappal. Fotó: Kurono Tokyo (kuronotokyo.com)
Hajime Asaoka egy George Daniels-könyvből tanult meg órát készíteni, és megépítette Japán első tourbillonját. Aztán csinált egy második márkát, hogy ne csak a milliomosok viselhessék a munkáját. Ez a Kurono Tokyo.
Elolvasom a történetet↗ A 9R Spring Drive kalibere: a fogaskeréksor végén a siklókerék, gátlómű helyett. Fotó: Grand Seiko (grand-seiko.com)
Van egy óra, amelyben nincs elem, mégis van benne kvarckristály. Nincs benne gátlómű, mégis rugó hajtja, és a másodpercmutatója tökéletesen siklik. Ez a Spring Drive, és egyetlen mérnök 28 évébe telt.
Elolvasom a történetet↗ A mai Moonwatch Professional, alig változott formában. Fotó: Omega (omegawatches.com)
A leghíresebb űróra sosem az űrbe készült: 1957-ben versenykronográf volt. A NASA sem rendelte, hanem kíméletlen teszttel választotta ki, és az első óra a Holdon nem is Armstrongé volt.
Elolvasom a történetet↗ A 2024-es Disco Volante: „repülő csészealj" formájú, rejtett füles tok. Fotó: Furlan Marri (furlanmarri.com)
Két barát a lockdownban indított márkát, amely 35 másodperc alatt telt be a Kickstarteren. Négy évvel később már egyedi, tantálból készült órát csinálnak meteoritszámlappal. Ez a Furlan Marri íve.
Elolvasom a történetet↗ A Zenith El Primero 400-as kalibere. A pillérek gyűrűjére jobbról fekszik rá a kapcsolókar csőre. A kiemelés a szerkesztőségé. Fotó: Monochrome Watches (monochrome-watches.com)
Egy kronográf kívülről egyszerű: nyomd meg, indul; nyomd meg, megáll. Belül viszont valaminek pontos sorrendben kell levezényelnie mindezt. A legszebb megoldás egy aprócska, toronyszerű kerék.
A hetvenes évek acél luxus-sportóra hulláma három nagy nevet szült. A harmadik, a Vacheron 222 a legkevésbé ismert, és a története még a nevénél is érdekesebb.
Elolvasom a történetet↗ Fotó: Luxe Digital · wordmark: Lorier · összeállítás: Lume
· jogtisztázás alatt
A Lorier két New York-i tanár szenvedélyprojektjeként indult. Az első Lume-írás arról szól, miért fog bárki hozzá valami sajáthoz: egy órához vagy épp egy naplóhoz.